A gyerekek és kamaszok mentális egészsége súlyos, rendszerszintű válságban van – erről beszéltek szakértők hétfőn az UNICEF Magyarország nagyszabású konferenciáján, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A rendezvényen pszichológusok, pedagógusok és fiatalok egyaránt azt hangsúlyozták: a gyerekek lelki jólléte nem mellékes kérdés, hanem alapvető társadalmi ügy.
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője szerint a fiatalok nincsenek jól, és ezt már mindenki érzi. A mentális egészség nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog – mondta, utalva arra, hogy a rendszerszintű problémák miatt a gyerekek ellátása világszerte, így Magyarországon is súlyos kapacitáshiányban szenved – derül ki a 444.hu beszámolójából.
A 2021-es UNICEF-adatok szerint Európában minden hetedik fiatal mentális zavarral él, és 20–30 százalékuk szorongásos vagy depressziós tünetekkel küzd. A hazai iskolapszichológusok körében végzett kutatás szintén lesújtó képet mutatott: a gyerekek lelki állapota drámai, az ellátórendszer pedig túlterhelt.
Szlankó Viola, az UNICEF gyermekvédelmi igazgatója úgy fogalmazott: „Ha a mentális egészségről van szó, minden ország fejlődő ország.” A szakértők szerint a fiatalok lelki terheit az iskolai nyomás, a társadalmi bizonytalanság, a klímaválság, a háborúk és a közösségi média túlterhelése egyaránt fokozza.
Pászthy Bea gyermekpszichiáter arra figyelmeztetett, hogy a problémák gyökere gyakran már kisgyermekkorban megjelenik. A megelőzéshez korai kötődési támogatásra, a mentális zavarok stigmatizálásának lebontására és a családok, iskolák bevonására lenne szükség. „Aki azt érzi, hogy ajándék, az nem fogja bántani magát” – mondta.
A konferencia új fogalmat is előtérbe helyezett: a gyerekkori kiégést. Gyarmathy Éva pszichológus szerint a folyamatos teljesítménykényszer, az iskolai versenyhelyzetek és a szülői elvárások miatt a gyerekek 60 százaléka mutat kiégési tüneteket. „Nincs olyan hely, ahol nyugi van, mindenhol meg kell felelni” – fogalmazott.
A digitális világ hatása szintén központi téma volt. A szakértők szerint a képernyőhasználat nemcsak az alvást és a figyelmet zavarja meg, hanem az érzelmi fejlődést is visszaveti. A gyerekek idegrendszere egyszerűen nem alkalmas arra, hogy szabályozzák saját online jelenlétüket – mondta Labancz Dániel klinikai szakpszichológus.
Steigervald Krisztián generációkutató szerint az Alfa generáció már kétperces figyelemre „van huzalozva”, és az iskoláknak nem az a feladatuk, hogy versenyezzenek a digitális világgal, hanem hogy megtanítsák a gyerekeket arra, hogyan kezeljék a rájuk zúduló információkat.
A szakértők abban egyetértettek: a gyerekek mentális válsága nem egyéni probléma, hanem társadalmi felelősség. Ha nem történik átfogó változás, annak súlyos következményei lesznek a következő évtizedekben is. „A 24. óra utolsó pillanatában vagyunk” – figyelmeztetett Pászthy Bea.
